Hulladékhatározó

Recycle – Újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés

Az újrahasznosítás célja a Föld erőforrásainak kímélése, például, hogy kevesebb fát kelljen kivágni papírgyártás céljára, vagy kevesebb vasércet bányászni acélgyártásra, pl. autógyártáshoz. Emellett fontos cél, hogy a természetbe kerülő hulladék mennyisége is csökkenjen.

Az újrahasznosítás során az ember által készített, tartós, nem természetes, főleg hulladékká váló anyagok újra nyersanyaggá alakulnak, így olyan másodlagos, újra hasznosítható anyagok kerülnek előállításra, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését.

A angol recycling szó ezért jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó, a nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag – újtermék folyamatban.

Ezen tevékenységen belül megkülönböztetjük a felhasznosítás (upcycling) és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosított anyagnak az eredetihez képesti minőségét fejezik ki.

A szelektív hulladékgyűjtés a különféle hulladéktípusok anyagfajta szerinti különválogatása. Ezek az anyagok: fém, fehér üveg, színes üveg, papír, műanyag. A szelektív hulladékgyűjtés után következő „fázis” az újrahasznosítás, melynek során az összegyűjtött anyagból új anyagot hoznak létre, ezáltal elősegítve a környezet tisztulását. A szelektív hulladékgyűjtésnek létezik egy különleges fajtája is, melyben a használt elektronikai termékeket hasznosítják újra.

 

Az újrahasznosítás története

A korábbi kisebb méretű falusi gazdaságokkal ellentétben a városok megnövekedett igényei nem tudtak és a mai napig nem tudnak mit kezdeni a saját maguk által termelt szennyel és szeméttel, így az folyamatosan mérgezi a környezetet. Első lépésként a városok igyekeznek az ivóvizet kímélni, a szennyezett folyadékokat nem a természetes vizekbe bevezetni, illetve a szilárd hulladékokat a hasznosítás és feldolgozás szempontjai szerint szétválasztva gyűjteni.

Magyarországon a második világháború után MÉH (Melléktermék és Hulladékhasznosító Vállalat) néven állami vállalatot hoztak létre. Társadalmi munkaakcióknak is többször volt a tárgya például a papírgyűjtés. Az ócskavas- és színesfém gyűjtésnek főleg az 1950-es években volt kitüntetett szerepe, mivel a nehézipar nyersanyag-szükségletének fedezését szolgálta.

Majd a 80-as, 90-es években a témáról megfeledkezett a közbeszéd, csak kisebb radikális környezetvédő és kialakuló zöld csoportok foglalkoztak a szemét és szennyezés problémájával. Mikor azonban Magyarország az EU tagja lett, a közösségi irányelvek és direktívák emelték be kötelezően az újrahasznosítás fogalmát, amely az azóta eltelt időben lassan ugyan, de remélhetően fokozatosan a társadalmi gondolkodás szerves részévé válik.

 

Hogyan javítja az újrahasznosítás közösségedet és a környezetedet?

  • A természetes erőforrásokat megóvja,

  • a szennyezést csökkenti,

  • energiát takarít meg,

  • pénzt takarít meg,

  • munkahelyeket teremt.

 

Miért érdemes gyűjteni és leadni pl. a feleslegessé vált elektronikai berendezéseket?

Az elkülönítetten gyűjtött elektronikai berendezések nem szennyezik a környezetet. A legtöbb eszköz fémanyaga és  a nyomtatott áramköri lapok fémtartalma újrahasznosítható, ezért értéket képviselnek.

 

Veszélyes anyagok

Veszélyes hulladéknak az olyan összetételű hulladékot nevezzük, amely eredete, koncentrációja miatt az egészségre illetve a környezetre kockázatot jelent.
Magyarországon 1995-ben megalkotott LIII. sz. törvényben és az 1996-ban kiadott 102/1996. (VII. 12.) sz. kormányrendeletben /hatályos a 98/2001. (VI. 15.)/ foglaltak leszabályozták a különféle gazdasági társaságok hulladékgazdálkodását.

 

Hulladéknak számít minden olyan anyag vagy tárgy, amelyet gyártója vagy birtokosa már nem tud, vagy nem akar hasznosítani, így attól megválik. Ezen belül veszélyes hulladék az, ami rendelkezik az alább felsorolt veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz. A veszélyes hulladékok eredetük, összetételük vagy koncentrációjuk miatt kockázatot jelentenek az egészségre, a környezetre.

 

Leggyakoribb veszélyes-hulladék típusok:

  • Gyógyászati hulladék

  • Akkumulátor

  • Elemek

  • Vegyszer, mosószer

  • Növényvédő szer

  • Olaj, olajjal szennyezett tárgyak

  • Azbeszt

  • Üveggyapot

  • Festék, hígítók, oldószerek

  • Állati tetemek, húsipari hulladék

  • Nyersbőr

  • Impregnáló szerek hulladékai

  • Gyógyszerek

 

A veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény H betűvel és egy sorszámmal jelöli:

  • H1 – robbanó

  • H2 – oxidáló

  • H3-A – tűzveszélyes

  • H3-B – kevésbé tűzveszélyes

  • H4 – irritáló vagy izgató

  • H5 – ártalmas

  • H6 – mérgező

  • H7 – rákkeltő (karcinogén)

  • H8 – maró (korrozív)

  • H9 – fertőző

  • H10 – reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén)

  • H11 – genetikai károsodást okozó (mutagén)

  • H12 – anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat fejlesztenek

  • H13 – anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy belőlük a lerakást követően valamely formában – pl. kimosódás – a felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék

  • H14 – környezetre veszélyes (anyagok és készítmények, amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét megváltoztatják)

 

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok:

Magyarország:

http://ktvktvf.zoldhatosag.hu/menu/jogszabalyok/hatalyos/index.htm#hull
http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/hulladekgazdalkodas/hulladekkezeles_hasznosit.html

 

Európai Unió

http://eur-lex.europa.eu/hu/legis/20080501/chap15103030.htm

További kapcsolódó jogszabályok

  • 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról

  • 264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről PDF dokumentum

  • 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.)  PDF dokumentum

  • 1995. évi LVI. (VI.23.) Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról.

  • 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet  A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról

  • 53/2003.(IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának […] feltételeiről

  • 98/2001. (VI.15)Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

  • 16/2001. (VII.18)KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. (EWC kódok)